A mi beszámolónkat azzal az előzménnyel kezdeném, amikor kissé félve, de előálltam a kollégáknak az ötlettel, hogy van egy lehetőség pénzt gyűjteni egy leukémiás gyermeknek, cserébe ha sportolunk.

Azonnal határozott igen válaszokat kaptam és elkezdődött a szervezés. Az élet ismeretlenül is összehozott minket Lilivel és egyből mindenkinek belopta magát a szívébe, úgyhogy tudtuk minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a lehető legnagyobb összeget gyűjthessük össze a számára.

Megosztásokkal, a számláló folyamatos figyelésével telt el a tekerést megelőző hónap és szerencsére a kívánt kilóméter 2 nap alatt összejött, utána pedig mindig izgultunk a következő mérföldköveken.

Elérkezett a nagy nap, most a tettek mezejére lépünk, letekerjük a Velencei tó kört.

Végül 2 férjjel és 2 gyerekkel bővült a létszám. 9 órakor találkoztunk a biciklikölcsönzőnél és nekiindultunk. Mivel nem vagyunk gyakorlott biciklizők, legalábbis ilyen hosszú távon, így nem mindig volt könnyű, de hajtott mindenkit az öröm és a kitartás, mivel akkor már tudtuk mekkora siker koronázta ezt az összefogást.

Szívünk csordultig szeretettel, hálásak vagyunk az alapítványnak, hogy biztosítják a lehetőséget, hálásak vagyunk az embereknek, akik hozzájárultak akár anyagilag, akár megosztással és hálás vagyok a kollégáimnak, akik szó nélkül mellém álltak ebben a nemes ügyben és együtt vittük végig ezt az 1 hónapot!

Lili, egy kis csoda vagy! Minél hamarabbi gyógyulást kívánunk! Hatalmas ölelés neked és a családodnak: a Kiskifli csapata