Balogh Enikő – a mi önkéntesünk!
A decemberi forgatagban elveszett volna a sok információ között, ezért MOST mutatjuk be azt a személyt, aki nagyon sokat segített már az osztályon fekvő és kezelés alatt álló gyermekeknek és nekünk.
Ő Balogh Enikő (2015-Hétköznapi Hős Díj, 2016-Richter Aranyanyu Díj döntős, 2017- A Magyar Olimpai Bizottság által Fair Play Díjas,2018- Egészséghős és Ullmann Imre Díjas) végzős orvostanhallgató. Most fejezte be a gyakorlatát hematológiai osztályon. Szabadidejében szeret olvasni, színházba járni, sportolni, barátokkal lógni és bármit csinál közben mindig szól a zene.
Beszélgettünk kicsit Enikővel….
-Mikor kezdted önkéntes tevékenységedet, és mit is takar
ez pontosan?
Enikő: Mindig bennem volt a segítői véna, ezért jelentkeztem az orvosi egyetemre. Először egy leukémiás gyermek részére felajánlottam a levágott hajamat paróka készítés céljából. Számomra ez a gesztus és a véradás most nyert értelmet, hogy a hematológiai osztályon gyakorlatoztam. Aki ismer az tudja, hogy amit szeretek csinálni azzal bármennyit foglalkoznék, amit nem azt sehogy nem csinálom. Nagyon hálás vagyok a II. Belgyógyászati Klinika orvosainak, hogy sikerült velem a hematológiát nagyon megszerettetni.
-Hogyan kerültél kapcsolatba a gyermekhematológiai osztállyal?
Enikő: Többször részt vettem a Rotary Jótékonysági Futáson. Mivel sokat vagyok művészek és sportolók között ezért gondoltam, hogy ők meglátogathatnák a gyerekeket, vagy a gyerekek eljöhetnének előadásokra, sporteseményekre.
-Milyen segítséget nyújtottál idén az alapítvány „gyermekeinek”?
Enikő: Idén közösen megnéztük a Hófehérke musicalt, az Apácashowt és a Vackor karácsonyát. Minden alkalommal a gyerekek találkozhattak a szereplőkkel. Sőt, volt olyan előadás, ami előtt a színészek beöltözve meglátogatták a gyerekeket és ajándékot hoztak. Eljutottunk a Parlamenti Gyermekkarácsonyra, ami azt gondolom életre szóló élmény mint gyereknek, mint felnőttnek. Rubint Réka is ellátogatott a gyerkőcökhöz, amelyből egy jó barátság és közös együttműködés lett. Most játékokat gyűjtünk közösen a Csokonai Színházzal, hiszen az ünnepek elteltével is öröm a játék Még tervezünk licitet a Vígszínházzal
-Miért csinálod, mi motivál?
Enikő: Szeretek örömet okozni. Szeretem, ha mások is boldogok. Az, hogy az ember egészséges és jól érzi magát a saját életében mégjobban arra ösztönöz, hogy azoknak segítsen, akiknek jelenleg ez most nem adatik meg .Észre kell venni, ha valahol szükség van ránk és tudnk segíteni. Sokszor elég egy gesztus, egy mosoly. Mindig olyan emberek között szerettem élni, dolgozni, ahol jókedv uralkodik. Nekem az is boldogság, ha reggel bekapcsolom a telefonom és kapok valakitől egy üzenetet, hogy jobban érzi magát, vagy gondol rám. Rengeteg dolgozom másokért, de az élettől visszakapom. Értékes emberekkel ismerkedek meg, rengeteg élménnyel gazdagodom, amitől az én érzelemvilágom is gazdagabb lesz. Ezt is tudom majd a jövőben kamatoztatni. Nem kell mindig minden szituációban erősnek lenni.
-Elmész Debrecenből, de tervezed,hogy továbbra is
segítesz itt is?Ha igen, vannak konkrét terveid?
Enikő: Sokakban kérdőjel lettem a jövőt illetően, mert azt gondolom sokat tettem a városért, az emberekért. Nem tudok erre a kérdésre válaszolni, mivel ha elkezdek valahol dolgozni maximálisan arra szeretnék koncentrálni és sok helyre várnának. Tervem mindig van…sőt volt egy régi nagy álmom, amiről nem mertem sokáig senkinek se beszélni. Most vettem a bátorságot és volt lehetőség valakinek elmondani, aki tudna segíteni a megvalósításban. Most még erről nem beszélhetek, de remélem ezzel is sokat tudok majd adni a fiatal generációnak. Sose lehet tudni, hogy a holnap milyen lehetőséget tartogat
Bárhogyan is lesz a jövőben, MI MINDENT KÖSZÖNÜNK Enikőnek!