Zalán

2024. 12.28-án kezdődött a legnagyobb rémálmunk az akkor 4 éves nagyfiunknál leukémiát diagnosztizáltak. Ekkor ketté bomlott a családunk, férjem volt Zalánnal a kórházban, én itthon a két kisebb tesóval a középsőnk ekkor 2 éves volt, a legkisebb pedig majdnem 3 hónapos. Nagyon nehezen indult ez az egész, hosszú kórházi kezelés vette kezdetét, február közepéig haza sem jöhettek, mert Zalán értékei nehezen indultak meg felfelé. Alig 1 hónap telt el míg itthon volt, el kellett költöznünk a házunkból, hogy Zalán számára egészségesebb körülményeket tudjunk teremteni. Szellőztetőrendszert szereltettünk be az alapítvány által, emellett a fürdőszoba teljes felújításon esett át, illetve az egész házat kifestették. Nehéz időszak volt ez az egész családnak, szerencsére Zalán jól vette az akadályokat, viszonylag nagyobb gond nélkül haladt a kezelése, hősiesen viselte a kemók, lumbálások körforgását. Most pedig végre minden jel arra utal, hogy sikerült legyőznie a leukémiát, szeptember 29-én megkongathatta a gyógyulás harangját, október 6-án pedig elkezdte a fenntartó kezelését. Most legnagyobb vágya, hogy végre újra mehessen az oviba, hiányzik neki a nyüzsgés, a gyerekekkel való játszás. Most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy erősítsük az immunrendszerét, és amint az orvosai megengedik, újra visszatérünk a betegség előtti életünkhöz, ami már soha nem lesz olyan mint a régi, de megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot.